If we often experience anger, destruction, frustration, or devastation within ourselves or around us, then our self-image is distorted.
Társadalmi nyomás és ideálok: Ha valaki folyamatosan olyan társadalmi elvárásoknak próbál megfelelni, amelyek irreálisak (például a tökéletes testkép a médiában), akkor könnyen kialakulhat egy torz önkép, amelyben sosem érzi magát elég jónak.
Negatív önbeszéd: Az emberek gyakran belső monológokat folytatnak magukkal. Ha ez a belső beszéd folyamatosan kritikus és negatív, akkor az önképük is romlik. Például, ha valaki állandóan azt mondja magának, hogy „sosem vagyok elég jó” vagy „mindenki jobban teljesít nálam”, akkor ezek a téves hiedelmek erősítik a negatív énképet.
Gyermekkori tapasztalatok és nevelés: A gyermekkori tapasztalatok és a szülői nevelés szintén nagy szerepet játszanak az önkép kialakulásában. Ha valaki gyermekként sok kritikát és kevés bátorítást kapott, akkor felnőttként is hajlamos lehet alulértékelni magát.
Hibás meggyőződések: Az emberek gyakran hibás meggyőződésekre alapozzák az önértékelésüket. Például, ha valaki azt hiszi, hogy csak akkor értékes, ha mindig sikeres vagy ha mindenki szereti őt, akkor a valóságban nagyon nehéz megfelelni ezeknek az elvárásoknak, ami önértékelési problémákhoz vezethet.
Szociális összehasonlítás: Az emberek gyakran hasonlítják össze magukat másokkal. Ha valaki mindig olyan emberekhez hasonlítja magát, akik szerinte sikeresebbek vagy boldogabbak, akkor könnyen kialakulhat benne az a téves nézet, hogy ő kevésbé értékes vagy sikeres.